Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a belföldi és a külföldi napidíj, a belföldi, illetve a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak belföldi, illetve külföldi kiküldetése esetén adott költségtérítés,= a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Lízingelt gépjármű a futamidő után

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a lízingbeadó is, a lízingbevevő is hiányos ismeretekkel rendelkezik a lízing futamideje végén követendő számviteli teendőkről.A személygépkocsi tulajdonjogát az egyik tulajdonos csak a lízingbeadótól szerezheti meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] Különböző témájú kérdések kapcsolódnak a kérdező általfelvetettekhez. Azokra – a kérdések sorrendjében – a következőket válaszoljuk:1. A szerződés elnevezéséből, a kérdésben leírt jellemzőibőlaz következik, hogy a kérdező cég határozatlan idejű bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.