Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] ...történő felemelése révén szerezte.A kérdésben leírt esetben azonban nem erről van szó. A válaszban hivatkozott előírás a jegyzett tőkének a saját tőke egyéb elemei terhére történő felemeléséhez kapcsolódik, amikor nem keletkezik új üzletrész, csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a belföldi és a külföldi napidíj, a belföldi, illetve a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak belföldi, illetve külföldi kiküldetése esetén adott költségtérítés,= a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...átadásakori piaci érték, jellemzően az ezen időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21. §-ának (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...és ezen § (4) bekezdésére hivatkozással egyidejűleg a törzstőke 3000 E Ft-ra történő felemeléséről is szülessen döntés a törzstőkén felüli vagyon (az eredménytartalék) terhére.A visszavásárolt üzletrészhez kapcsolódó könyvelés:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzletrész visszavásárlási és eladási ára

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...néhány feltételezéssel kell élnünk. A Gt. 135. §-ának (1)bekezdése alapján a kft. a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonábólvásárolhatja meg. Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése konkretizálja avisszavásárlás sajáttőke-feltételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapításasorán számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felülivagyon összegét is. Az adott esetben a 25 százalékos arány mellett a 6 millióforintból 1,5 millió forint illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...azért,mert a visszavásárlási árnak a névértékhez viszonyított aránya [az adottesetben 8333 százalék] lényegesen nem tér el a saját tőkének a jegyzett tőkéhezviszonyított arányától, de erre vonatkozóan a kérdésben nincs adat). A természetes személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.