Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...A saját üzletrészt (a visszavásárolt üzletrészt) átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg a kft., a törzstőkén felüli vagyona terhére. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke csökkenése arányában – a törzstőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon összegét is (jelen esetben az eredménytartalék 50 százalékát, azaz 25 millió forintot)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...összegét is. [Korábban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szabályozta ezt. Jelenleg a Ptk. 3:207. §-ából következik, hogy a törzstőkén felüli vagyont a törzsbetétek arányában kell a társaság tagjai között felosztani.]A törzstőke tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt, azimmateriális jószágot a kötelezettség teljesítésére, vagy csereszerződéskeretében, vagy gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történőleszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenébenadják át, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...részesedések könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre utalunk.A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemeléskor a befektető úgy jut részesedéshez, hogy azért a tőkeemeléskor nem fizet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.