Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...emeléséről szóló taggyűlési határozatot a társasági szerződésben keresztül kell vezetni, a társasági szerződést a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani kell. A módosított társasági szerződést a cégbíróságra – a cégtörvényben előírt módon –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Az Szt.-nek az eredménytartalék csökkenését kiegészítő módosítása szerint a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámlával szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...segítségül a Ptk. indokolását. E szerint a társaságok piacra lépését segíti elő az az új rendelkezés, amely lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, vagyis azt, hogy a tagok ne saját vagyonukból, hanem a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...történőleszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kellvenni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is (azadott esetben az eredménytartalékot). A törzstőke leszállítása általábantörzsbetéteik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Fióktelep részére átadott pénzeszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy ausztriai GmbH magyarországi fióktelepének könyvelését végzi. A működéshez a külföldi székhelyű vállalkozás folyamatosan, véglegesen pénzeszközt bocsát a fióktelep rendelkezésére. A fióktelep Magyarországon ügyfélszolgálati irodaként működik, más tevékenysége nincsen. Kérdésünk, a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a fióktelep rendelkezésére bocsátott pénzeszközt a jegyzett tőke változásaként vagy egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a fióktelep bevételeinek megérkezéséiga kötelezettségek kiegyenlítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítsa. Ajegyzett tőkének a fióktelepnél is tartós forrásnak kell lennie, amelyet acégbíróságon be kell jegyezni. A számviteli előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály rendelkezéseit hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni!)Az Szt. nem ismeri az alapítói vagyont. Nem minősíthető jegyzett tőkének – az Szt. szerint – az érdekeltségi hozzájárulás, az olyan átvett pénzeszköz, amely jellemzően a beruházást finanszírozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.