Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...összegét is. [Korábban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szabályozta ezt. Jelenleg a Ptk. 3:207. §-ából következik, hogy a törzstőkén felüli vagyont a törzsbetétek arányában kell a társaság tagjai között felosztani.]A törzstőke tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nem egyedülitag, akkor az üzletrész visszavásárlásakor a Gt. 135. §-a szerint kell eljárni.A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja megaz (1) bekezdés szerint. Ez azt jelenti, hogy a kft.-nek az adott esetben többmint 30 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.