Eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, nyilvánvalóan alapos oka volt a földhivatalnak arra, hogy a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elutasította. Ez azt jelenti, hogy a teremgarázshely-vásárlás adásvételi szerződését a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz nem elegendő csak a kérdésre válaszolni, tekintettel kell lenni arra is, hogy egyidejűleg a társasház megszerezte a földterület tulajdonjogát, és ennek fejében használati jogot alapított a társaság javára. A következetes elszámolás érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál merültek fel (a partnerek számlázzák tovább a magyar társaságnak).Az idevonatkozó jogszabályok alapján értelmezhetetlen a tulajdonjog egyharmad részének értékesítése közös finanszírozású szoftverfejlesztési konstrukcióban. Csak úgy képzelhető el –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező helyesen írja, hogy a személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje a lízingbe vevőnél számviteli szempontból beruházás, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválás, és az aktiválás időpontját követően a bekerülési érték alapján terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.