Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
Részlet a válaszából: […] ...majd évek múlva erre lakást építettek, akkor mely időpont számít az ingatlan szerzési időpontjának. Az Szja-tv. kimondja, hogy a föld tulajdonjogának megszerzését követően az odaépített épület szerzési idejeként a föld megszerzésének időpontját kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...esetén viszont nem kell a bevételt figyelembe venni!Amennyiben lakótelket vásárolnak, majd erre később lakást építenek, ez esetben a föld tulajdonjogának megszerzését követően az odaépített épület szerzési idejeként a föld megszerzésének időpontját kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után az adót nem kell megfizetnie. Lakáscélú felhasználásnak minősül – többek között – a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. Közeli hozzátartozó a Ptk. szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.