7 talált cikk a számla , térítés , termékértékesítés , számlázás , tulajdonjog kifejezésre

Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.