9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
2. cikk / 9 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
3. cikk / 9 Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
4. cikk / 9 Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
5. cikk / 9 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
6. cikk / 9 Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
7. cikk / 9 Operatív lízing vagy bérlet
Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?
8. cikk / 9 Számlázás a pénzügyi lízingnél
Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
9. cikk / 9 Bérlet vagy lízing?
Kérdés: Személygépkocsi-bérlet vagy -lízing? Mi a kritériuma a minősítésnek?