24 talált cikk az építmény , EKK , kötelezettség , tulajdonos kifejezésre

Kérdés:

Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: 2020. július 15-ével hatályát vesztette a reklámhordozók építményadó-kötelezettségére vonatkozó törvényi szabályozás, illetve ettől az időponttól mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Egy szakcikk szerint az adóalanyok reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó-kötelezettsége nem áll fenn a 2020. év teljes egészében, csak annak tört – 2020. január 1-jétől július 14-éig tartó – időszakában. Az egyik önkormányzat egy egyesület esetében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadóra és telekadóra vonatkozó mentességéről csak 2021. január 1-jei hatállyal hozta meg határozatát, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Kérjük állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésében! Fennáll-e a 2020. év teljes egészében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként az egyesületet terhelő építményadó- és telekadó-kötelezettség?

Kérdés: Kft.-nk 2006. évben benyújtotta az önkormányzatnak az építményadó bejelentéséhez szükséges nyomtatványt az akkori Htv.-nek megfelelően kitöltve (az ott leírt hasznos alapterület fogalma alapján számolva), akkor egy ingatlanra csak egy darab adó volt kivethető. 2012. 01. 01-jétől megváltoztatták a Htv.-t, így már adóztatható lett ugyanarra a helyrajzi számra a telek és a rajta levő épület is, valamint a hasznos alapterület fogalmát is megváltoztatták. A 2012-ben módosított törvény a módosítás előtti ingatlantulajdonosokat hogyan érinti?

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?