Keresés eredménye | Számviteli Levelek

7 cikk rendezése:

1. cikk / 7 Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

2. cikk / 7 Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

3. cikk / 7 Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

4. cikk / 7 Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszonélvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

5. cikk / 7 Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)-(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

6. cikk / 7 Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

7. cikk / 7 Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.