Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján felesleges utalni arra, hogy a (B1) társaság egy EU-n kívüli társaságnak is a tulajdonosa.Ha a (B1) társaság a már évek óta a könyveiben szereplő lakóingatlant az (Ú1) társaságba apportálja, akkor a lakóingatlan piaci értékét kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...előkészített telek bekerülési értékét a telken felépülő lakások (eszmei) tulajdoni hányada alapján indokolt a jövőbeni lakástulajdonosokra jutó eszmei telekhányadokra megosztani. Az eszmei telekhányadokat vevőnként külön-külön kell számlázni, mint tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Ingatlanforgalmazó értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég lakásokat vásárolt, és az áfát visszaigényelte mint első tulajdonos. Ha ezen lakásokat értékesíti, az már adómentes lesz, és 9 éven belüli adómentes értékesítésre arányosítani kell a korábban visszaigényelt áfát? Mi történik, ha a lakást időközben átminősíti és irodaként értékesíti? És mi van az áfával, ha csak 9 év után értékesíti a lakást?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanforgalmazónak az áfateherrel vásárolt lakások utáni áfát nem lehetett volna visszaigényelnie. Tekintettel arra, hogy a lakások utolsó áfaköteles értékesítése éppen az volt, amellyel az ingatlanközvetítő azokat megvette, tudnia kellett volna, hogy minden ezt követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.