Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem elegendőek az átalakulás tényleges megvalósulásához. A válasz kereteibe ennyi fért bele. És még nem szóltunk az átalakuló kft. tulajdonosainak a befektetéseiről, vagy arról, hogy a kft. tagjai korlátolt felelőssége helyébe a betéti társaság beltagjainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...tartozhatnak ide, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – tekintettel a vállalkozó sajátosságaira is – szükségesek, de kiemelten a mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdoni hányadoknak megfelelően lehet! Ha az ingatlan-résztulajdon tovább osztható, akkor még a végelszámolás befejezése előtt azt a tulajdonosok felé értékesíteni kell, ha indokolt, akkor az áfa felszámításával. Ha az ingatlan-résztulajdon tovább nem osztható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegében – az Szt. előírásai szerint – szerepel az egyszemélyes tulajdonost megillető saját tőke (és a még rendezendő adótartozások) a forrásoldalon és az ezekkel egyező összegű eszközök (köztük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.