15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Piaci értékre alapozott értékhelyesbítés megszüntetése
Kérdés:
A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?
2. cikk / 15 Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás
Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
3. cikk / 15 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 15 Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan
Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
5. cikk / 15 Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
6. cikk / 15 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
7. cikk / 15 Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló
Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
8. cikk / 15 Tagi kölcsön elengedése helyett más
Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
9. cikk / 15 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
10. cikk / 15 Mérleg-fordulónapi értékelés év közben
Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
