9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan
Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
2. cikk / 9 Társaság ingatlanának értékesítése
Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
3. cikk / 9 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
4. cikk / 9 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
5. cikk / 9 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
6. cikk / 9 Részesedésekkel kapcsolatos szabálytalan ügyletek
Kérdés: Az "A", "B" és "C" kft. jegyzett tőkéje 3-3 millió forint. A "C" kft. beolvad 2016. 09. 30-ával az "A" kft.-be. Az "A" kft. 6000 Ft törzstőkéjének megoszlása a beolvadás után: apa 1200 E Ft, anya 1200 E Ft, leánygyermek 1200 E Ft, fiúgyermek 2400 E Ft. "C" kft. rendelkezett "B" kft. korábbi megvásárlása miatt 104 000 E Ft tulajdoni részesedéssel, ami a beolvadás folytán "A" kft.-hez került. A "B" kft. üzletrész-tulajdonosai: 2900 E Ft-tal (beolvadás előtt "C" kft.), beolvadás után "A" kft. és az apa 100 E Ft-tal. Ezt követően 2016. december 1-jén az "A" kft. jegyzett tőkéjében a fiúgyermek 2400 E Ft üzletrészét megosztották 2 db 1200 E Ft névértékű üzletrészre. Megosztották "B" jegyzett tőkéjét képező "A" kft. 2900 E Ft névértékű üzletrészét 1 db 1400 E Ft és 1 db 1500 E Ft névértékű üzletrészre. A megosztás után a fiúgyermek elcseréli az "A" kft.-ben lévő egyik 1200 E Ft névértékű üzletrészét a "B" kft.-ben lévő "A" kft. 1500 E Ft névértékű üzletrészével. A csereügylet értékegyezőséggel jött létre. A csere utáni jegyzett tőkét képező üzletrészek: az "A" kft.-ben az apa 1200 E Ft, az anya 1200 E Ft, a leány 1200 E Ft, a fiúgyermek 1200 E Ft, az "A" kft. 1200 E Ft. A "B" kft.-ben az "A" kft. 1400 E Ft, a fiúgyermek 1500 E Ft, az apa 100 E Ft. Az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben lévő 104 000 E Ft könyv szerinti értékű tulajdoni részesedését milyen arányban kell kivezetni? Az "A" kft. cserébe kapott 1200 E Ft névértékű üzletrészéhez mekkora érték tartozik? Mi a helyes megoldás? A számlaösszefüggéseket is kérem megadni! Az ügylet milyen hatással van a társasági adóra?
7. cikk / 9 Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
8. cikk / 9 Katából, evából való visszatérés
Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
9. cikk / 9 Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása
Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
