Bitcoin nyilvántartása

Kérdés: A bitcoint (illetve bármilyen kriptovalutát) melyik számlaosztályban kell nyilvántartani? Hogyan kell könyvelni a vásárlást, a bányászatot? Év végén át kell értékelni? Milyen módon? Például ha 100 bitcoint vásárolok 1000 euróért, akkor év végén az 1000 euró december 31-i árfolyamán tartom nyilván 100 bitcoint, vagy figyelembe kell vennem, hogy éppen mennyi a piaci értéke, és ahhoz is igazodni kell december 31-én?
Részlet a válaszából: […] ...létezik, olyan anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, amelyet a hálózaton keresztül használhatnak fel fizetésre a bitcoin tulajdonosai. A bitcoin valójában egy olyan fizetési ígéret, amely éppen az aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság rendelkezésére bocsátották, és a rendelkezésre bocsátást az előírt módon bizonyítják. Az ígéretet – még ha azt a tulajdonos az alapító okiratban tette – könyvelni nem lehet. Könyvelés tehát a tényleges rendelkezésre bocsátáskor:– ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végén leírtakhoz kapcsolódóan kezdjük. Ha a dísznövénytermesztéssel foglalkozó cég esetenként (nem üzletszerűen) nyújt kölcsönt, az valóban nem minősül pénzintézeti tevékenységnek. Ez azonban nem mentesíti sem a kölcsönadót, sem a kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] A határidős ügyleteknek két egymástól lényegesen eltérő alapesetét különböztetjük meg: a határidős leszállítási, illetve a határidős elszámolási ügyleteket.A kérdésben leírtak alapján, az adott esetben, határidős leszállítási ügyletről van szó, bár a kérdések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem volt helyes, az értékvesztés elszámolását és a befektetés mérleg-fordulónapi értékelését nem szabad összekeverni [összevonni lehet, ha a társaság él a piaci értékelés lehetőségével, az Szt. 60. §-ának (9) bekezdésében foglaltaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonihányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és a kisebbségi tulajdonosokelfogadták a mentesítést (új előírás),– egyéb esetekben a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egyrésze – akiknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.