Fizikai dolgozók nyelvoktatásának minősítése

Kérdés: Társaságunk egy német vállalat ipari tevékenységet végző, főként bérmunkát és ipari szolgáltatást biztosító kapcsolt vállalata, ugyanakkor konszolidált beszámolót nem készít. A 2023-as évben a dolgozók részére biztosított összes németóra díját bérként elszámoltuk és leadóztuk. Mivel 2023-ban ügyvezetőváltás történt (a magyar ügyvezető helyett az egyik német tulajdonos látja el az ügyvezetői teendőket), és a dolgozóknak fokozottan szükséges használni a német nyelvet, hogy kapcsolatot tudjanak tartani az ügyvezetéssel és a kapcsolt jogviszonyú céggel, elgondolkodtunk a változtatáson a következők alapján.
A szellemi dolgozóknak egyértelműen szükséges a német nyelv ismerete, mert az ügyvezetőkkel és a partnerekkel németül tudnak kommunikálni. Ez esetben úgy gondolom, sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, mert ez egyértelműen elszámolható szolgáltatási díj. A fizikai munkát végző dolgozók közül is többen részt vesznek a németórákon, de nekik napi szinten nem kell használniuk a német nyelvet, ugyanakkor a gépek beállítása és a kapcsolódó különböző német nyelvű programok kezelése és a kapcsolattartás a német kollégákkal egyértelműen igényli. De nem mindenkinek kell használni a német nyelvet, így nehezebben alátámasztható a nyelvismeret szükségessége, mint a szellemi dolgozóknál. A szellemi dolgozók többségében a haladó csoportba járnak, és ezután nem fizetünk ez évtől adót. A fizikai dolgozók nyelvoktatása a kérdéses. Ha alá van támasztva, hogy néha nekik is kell használni a német nyelvet, akkor lehet meglátásunk szerint adómentes. Az ő órájukat külön tanár tartja, de jár erre az órára szellemi dolgozó is. Vagyis úgy gondolom, dolgozónként külön kell/kellene megítélni az adózás kérdését, vagy megfelelő alátámasztottsággal, a munkaköri leírásban a pontos feladatleírással bizonyítható az adómentesség ennél a csoportnál is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján álláspontunk szerint a fizikai dolgozók nyelvoktatása is tekinthető olyan juttatásnak, amely a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, így ezáltal a juttatás nem minősül bevételnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsira is. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonosa (kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem számol el költséget). Összefoglalva, akkor minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakat nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Társasház számlázási kötelezettsége

Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] ...tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Azadóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak általkijelölt képviselő (közös képviselő) útján gyakorolja. Az Áfa-tv. 86.§-a (1) bekezdésének l) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.