6 talált cikk az adózás , követelés , adó alapja , nyilvántartás , tartozás , tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?