Részvények kivezetése

Kérdés: "A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az ügyvezetőnek a részvények kivezetésére vonatkozó szándéka nem teljesíthető, a kérdésben leírtak figyelembevételével.A részvények könyv szerinti értéke kivezethető, ha a "B" társaság a 10 millió forint névértékű részvényeket bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt bevételnek a visszavásárolt sajátrészvény bekerülési értékét meghaladó része (jelen esetben 62 000 E Ft).Mivel a részvénytulajdonos magánszemély, ezért avisszavásárolt részvények ellenértékét is részére kell átadni. A vállalkozásbólkivont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Januárban bejegyzett tőkeemelésre osztalék

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemelés visszamenőleges (2008.december 31-e előtti időpontra) bejegyzése nem elegendő, az alapszabálynak isbiztosítania kell az új tulajdonosok részére történő osztalékfizetésfeltételeit, lehetőségét.A Gt. 220. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot acégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával lehet előírni a magánszemélyekkel (atulajdonosokkal) szembeni kötelezettségként.Az Szja-tv. 68. §-a (8) bekezdésének c) pontja alapján – azadott esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...helyezésre került. Így nincs akadályaannak, hogy a 20 millió Ft összegű alaptőke 15 millió Ft névértékű részét amagánszemély tulajdonosoktól visszavásárolják, ha a visszavásárlás számviteli feltételeiteljesülnek. Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.