Osztalékfizetés miatti követelés pótbefizetésként

Kérdés: „F” cég üzletrészének 100%-ával „V” cég rendelkezik. „F” cégnek a korábbi évekből 200 millió forint megszavazott/jóváhagyott, de pénzügyileg még nem teljesített osztalékkötelezettsége van a tulajdonosa, a „V” cég felé. „F” leányvállalat 2023. 12. 31-éről készült mérlege alapján a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent, negatívvá vált emiatt, a törvényileg előírt határidőben és módok valamelyikén az anyavállalatnak gondoskodnia kell leányvállalata sajáttőke-helyzetének rendezéséről, melynek pótbefizetéssel szeretne eleget tenni. Erre a leányvállalat alapító okirata lehetőséget ad. Pótbefizetésként nemcsak pénzeszköz, hanem elismert követelés is átadható. A „V” anyavállalat átadhatja-e a fentebb említett, „F” leányvállalattal szembeni 200 millió forint osztalékkövetelését pótbefizetésként „F” leányvállalata részére?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét teljesíteni, akkor annak a számviteli elszámolása során az adásvétel szabályait kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnál– a pótbefizetésként átadott osztalék miatti követelés leányvállalata által elfogadott értékét egyéb bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírása szerint beolvadás esetén csak a beolvadó gazdasági társaság (itt a "B" kft.) szűnik meg, a beolvasztó (átvevő) társaság (itt az "A" kft.) változatlan társasági formában tovább működik. Ennek ellenére a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jogi személy (így a kft. is) alapíthat. Az, hogy a kft. kisebbségi tulajdonosa – a kft. nevében – társaságot alapítson a többségi tulajdonos megkérdezése és beleegyezése nélkül, csak akkor tilos, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...az Átv. elvileg nem zárja ki a beolvadáshoz kapcsolódó könyvvizsgálatból, feltéve, hogy az anyavállalat – mint a két társaság tulajdonosa – a beolvadás fordulónapját megelőző két üzleti évben nem emelte meg egyik társaság jegyzett tőkéjét sem nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tulajdonosnak tagi (tulajdonosi) kölcsön nyújtásából adódóan van követelése a kft.-vel szemben. Feltételezhetően ezt a követelést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...sem, alapvetően azért nem, mert az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja alapján anyavállalatnak minősül (100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben), és ez független attól, hogy mekkora a kft., illetve kell-e összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőségét nem zárják ki, sőt a szakszerűenelvégzett számviteli munka megbízhatóságából akár következhet is, hogy), havezetői, tulajdonosi (anyavállalati) igényként fogalmazódik meg az, hogy évközben is készüljön az év végi értékelésnek is megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Saját tőke felemelése követelésapporttal

Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...esetben ez egy 80millió forintos, az adós által elismert követelés).A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésétmegelőzően a tulajdonosnak át kell adnia (a társaságnak pedig át kell vennie) anem pénzbeli hozzájárulás eszközét (a követelést). (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a alapján ha valaki a kötelezettelmegállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosulthozzájárulását kérni. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, atartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.A Ptk. előírása alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonihányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és a kisebbségi tulajdonosokelfogadták a mentesítést (új előírás),– egyéb esetekben a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egyrésze – akiknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.