1. cikk / 9 Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél
Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.
2. cikk / 9 Konszolidált beszámoló alapítványnál
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
