Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...összege legalább 12 millió forint volt!), akkor a könyvelés–az üzletrész visszavásárlási értéke esetében: T 373 – K 4792, a volt tulajdonost terhelő adók (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) levonása és bevallása: T 4792 – K 462, 463-8 után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni. A tőkekivonás nem alkalmazható, mert az üzletrészt a kft. birtokolja, és a kft. nem tulajdonos, a veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad az, hogy a saját tőke más elemeivel szemben lehetséges a törzst ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése szerint az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, azaz a kft. nem veheti meg egyedüli tulajdonosától annak üzletrészét, nem vásárolhatja vissza az üzletrészt!Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag nem egyedüli tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeleszállítás szabályait kell alkalmazni. A törzstőke-leszállítás összege – üzletrész bevonása esetén – a bevont üzletrész tulajdonosának törzsbetétje névértékével csökkenti a törzstőkét (a jegyzett tőkét). Az Szt. előírása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig tehát kötelezettségként kell kimutatni, amíg azt ki nem fizetik.A főszabály az, hogy a jóváhagyott osztalékot – magánszemély tulajdonos esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása után – kifizetik, lehet, hogy több évvel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...A jövedelemnektekintett hányad után az adó mértéke 25 százalék. Az adó levonása utánfennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztottjövedelmet további adókötelezettség nem terheli, az így további adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...a lényegét idéztük, a kérdés részleteire a válaszban visszatérünk.A válasz csak azokra a társasházakra vonatkozik, amelytársasházak tulajdonosai kizárólag jogi személyiséggel rendelkező belfölditársaságok, amely társaságok az Áfa-tv.-nek is, a Tao-tv.-nek is alanyai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...szabadalomképes eljárást feltaláló atalálmányát nem adja el a "B" társaságnak, nincsen annak akadálya, hogy a "B"társaság a találmány tulajdonosának a találmány hasznosításáért a hasznosítási,licencdíjat, a fejlesztésben közreműködőnek közreműködői díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.