Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég átalakulásáról (beolvadásáról) az egyéni vállalkozó dönt a beolvasztó kft. legfőbb szerve (egyszemélyes kft. tulajdonosa) egyetértésével. A főszabály szerint két alkalommal kell dönteni, de a szükséges döntés egy ülésen is meghozható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolással kell megszüntetni.Jövőbeni követelés is lehet, például a folyószámlán lévő pénzeszközök kamata a pénzeszközök tulajdonosok részére történő kiadásáig, amikor a várhatóan járó kamatot a hitelintézettel szembeni követelésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...tartozhatnak ide, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – tekintettel a vállalkozó sajátosságaira is – szükségesek, de kiemelten a mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségekhez kell rendelni az eszközöket. A rendelkezésre álló eszközök és az egyéb kötelezettségek különbözete az, ami a tulajdonosok részére az ügyvédi iroda törlése után kiadható.A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó és a tagoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...tükrözik.Ügyfele nem vehet fel csak úgy az euróbankszámláról osztalékelőleget készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének időpontja. (A kérdés alapján az 2014. május 20-a.)A bt. vezetői, ügyvezetése, tulajdonosai sem ismerik a törvényt, mely szerint a kényszertörlési eljárás alatt – többek között -– a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára furcsa, hogy a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, de ez jogi kérdés. Az viszont a jogszabályok ismeretének a hiányára utal, hogy a 90%-os tulajdoni hányadú tag üzletrészéről a kisebbség a hagyatéki eljárás befejezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti érték különbözetétpedig rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként kellelszámolni; – az eszközök tulajdonosok részére történő kiadásáhozkapcsolódóan fizetendő áfát a kötelezettségek közé be kell állítani;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig,illetve a cég törlését követően a vagyonnak a tulajdonosok részére történőkiadásáig terjed. Így a végelszámoló végelszámolással kapcsolatos feladatai nema végelszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonihányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és a kisebbségi tulajdonosokelfogadták a mentesítést (új előírás),– egyéb esetekben a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egyrésze – akiknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2