Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] ...fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ingatlanok kivételével a magyar jog nem szabályozza azt az esetet, amikor egy konkrét eszköznek több tulajdonosa lehet. A számviteli, a társaságiadó-törvényi előírások valójában kizárják azt, hogy egy eszköz (például a szoftver)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] ...elsődlegesen piaci alapon történő hasznosítását (meghatározott kivétellel) fenntartja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra – a beruházás üzembe helyezését követő 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Bérbe adott üzlethelyiség értékcsökkenése

Kérdés: Egyik ügyfelünk a saját tulajdonú üzlethelyiségében 2008. 04. 30. napjáig kereskedelmi tevékenységet folytatott. A következő hónaptól, mivel ezt a tevékenységét befejezte, az üzlethelyiséget bérbe adta. Helyes-e, ha az év első négy hónapjában 2 százalékos, azt követően 5 százalékos értékcsökkenést számol el? Mi a megoldás abban az esetben, ha nem sikerül bérbe adni az üzlethelyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási feltételével, külön azadótörvény szerinti figyelembevételével. Számviteli elszámolás szempontjából önmagában az, hogy atulajdonos az üzlethelyiséget kereskedelmi tevékenysége során hasznosítja vagybérbe adja, nem ok arra, hogy a terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen költségeként. A kincstári vagyonhoz kapcsolódóan további adatszolgáltatásis lehetséges (elsősorban a tulajdonosi ellenőrzéssel összefüggően), amelyetcélszerű az egyértelműség érdekében a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonihányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és a kisebbségi tulajdonosokelfogadták a mentesítést (új előírás),– egyéb esetekben a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egyrésze – akiknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...gépek, berendezések, illetve az egyéb építmények között. Abban az esetben, ha a bérelt kútoszlopot, a bérelt föld alatti tartályokat a tulajdonosok hozzájárulásával kicserélik, akkor egyrészt azokat a bérbeadónál az állományból ki kell vezetni (terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.