Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég átalakulásáról (beolvadásáról) az egyéni vállalkozó dönt a beolvasztó kft. legfőbb szerve (egyszemélyes kft. tulajdonosa) egyetértésével. A főszabály szerint két alkalommal kell dönteni, de a szükséges döntés egy ülésen is meghozható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegbe felvenni.Ha az átértékelésről döntött a legfőbb szerv (döntöttek a tulajdonosok), akkor az átértékeléssel kapcsolatos feladatokat először a legfőbb szerv által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének időpontja. (A kérdés alapján az 2014. május 20-a.)A bt. vezetői, ügyvezetése, tulajdonosai sem ismerik a törvényt, mely szerint a kényszertörlési eljárás alatt – többek között -– a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...meg?A végelszámolás alatt is a tagi kölcsönt elsősorban annak avisszafizetésével kell megszüntetni. Ha ez nem megy, akkor a tulajdonosoknak atagi kölcsönt el kell engedni, hiszen a végelszámolás alatt mindenkötelezettséget meg kell szüntetni.Ha nincs tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...részesedésének a bekerülési értéke pedig a kiválással létrejötttársaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke (több tulajdonos esetén atulajdoni hányad szerinti része) lesz, amelyet a rendkívüli bevételekkelszemben részesedésként állományba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot acégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával lehet előírni a magánszemélyekkel (atulajdonosokkal) szembeni kötelezettségként.Az Szja-tv. 68. §-a (8) bekezdésének c) pontja alapján – azadott esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti érték különbözetétpedig rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként kellelszámolni; – az eszközök tulajdonosok részére történő kiadásáhozkapcsolódóan fizetendő áfát a kötelezettségek közé be kell állítani;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetéseesetén a vagyonszerzési illetéket az Itv. 25. §-ában foglaltakfigyelembevételével kell fizetni. A leírtak alapján a tulajdonosokat az ingatlannak atársaságból történő kivitelekor mindenképpen illetékfizetési kötelezettségterheli. És mi a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...másodszor az átalakulás (a cégbejegyzés) időpontjábanmeglévő vagyon felmérésére.Vagyonmérleg-tervezetAz egyéni cég tulajdonosa által megjelölt fordulónapravonatkozóan el kell készíteni – a jogelőd (az egyéni cég) és– a jogutód (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...történő átalakulás során is azátalakulás általános és sajátos feladatait el kell végezni, függetlenül attól,hogy a tulajdonosok nem változnak (ez így nem pontos, mert részvényesek helyetttagok lesznek, legfeljebb a nevük az, ami nem változott), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
1
2