12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Felújított saját ingatlan értékesítése
Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.
2. cikk / 12 Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
3. cikk / 12 Vagyonosodási vizsgálat következménye
Kérdés: Ügyfelemet mint egyéni vállalkozót átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az APEH. Ezen vizsgálatot átfordította a magánszemélyre is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatba. A vizsgálati időszakok érthetően azonosak. A vizsgálat megállapította, hogy ügyfelem egyéni vállalkozói tevékenységéhez beszerzett eszközeire (gépek, berendezések, járművek) a vállalkozói bevételei nem nyújtottak fedezetet. Ennek alapján a szokásos módon szja és eho (valamint szankciók) fizetésére kötelezték. A határozat jogerőre emelkedése után ügyfelem befizette a kirótt terheket. Kérdése az, hogy ha az adóhatósági jegyzőkönyvben azt állította az adóhivatal, hogy az eszközbeszerzésekre a fedezetet a magánvagyonából bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére, és az eltitkolt jövedelemből származott, akkor ha 2009-ben elad egy tárgyi eszközt az említettek közül, akkor az abból származó bevétele után még egyszer le kell adóznia? Adóhatósági határozat alapján kimutatható-e az abban szereplővel azonos összegű tagi kölcsön a vállalkozás könyvelésében? Hiszen már megbüntették, leadózott utána busásan, így szeretné mint – kifehérített jövedelmet – visszakapni, ha a vállalkozói bevételei ezt lehetővé teszik.
4. cikk / 12 Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
5. cikk / 12 Lakásépítési támogatás
Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
6. cikk / 12 Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának
Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
7. cikk / 12 Saját ingatlan bérleti díja (eva)
Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
8. cikk / 12 El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása
Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
9. cikk / 12 Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)
Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
10. cikk / 12 Szja: üzlethelyiség bérbeadása
Kérdés: A kft.-nk egyik tulajdonos tagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, amihez – természetesen – külön adószámmal rendelkezik (áfaelszámolási kötelezettséggel). A tevékenységei között nem szerepel az ingatlan (üzlethelyiség) bérbeadása, de 2003. január hónaptól mint magánszemély kívánja a tulajdonában lévő üzlethelyiséget bérbe adni. A tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti díját magánszemélyként – az egyéni vállalkozástól függetlenül – elszámolhatja-e az Szja-tv. 74. §-a (1) bekezdésében foglalt 20 százalékos – jövedelem-összevonás alá nem tartozó – adókulccsal? Ha ezt megteheti, hogyan kell a kifizetőnek (bérlőnek, amely bejegyzett cég) a 20 százalékos adókulccsal számított szja-t kezelnie, illetve milyen választási lehetősége van a magánszemélynek e téren?