Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a döntés következménye is más lesz, de az adózása is eltérő lehet (összegszerűségében mindenképpen).Induljunk ki abból, hogy a kft. tulajdonosai a részesedésüket a törzstőkéjükből rájuk jutó összegben vásárolták, illetve mutatják ki azok bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A legfőbb szerv által jogszerűen jóváhagyott osztalék az,amit a társaság a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kimutat.Tekintettel azonban arra, hogy az Szja-tv. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak pénzzel lehet kiegyenlíteni, a tagokat megilletőosztalékot kifizetni, teljesíthető az a bt. olyan eszközeinek a tulajdonosokrészére történő átadásával (valójában részükre történő eladásával), amelyeket atagok saját céljaikra tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. tulajdonosa elengedi követelését, azaz a tagikölcsönt nem kell visszafizetni, akkor az írásban elengedett tagi kölcsönt azSzt. hatálya alá tartozó bt.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4792- K 9893). A magánszemély tulajdonos által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.