Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...megszüntetni, a második oszlopba, a különbözetek oszlopába beírható tételekre kell koncentrálni. Ilyen lehet a tőkeemelés a jelenlegi tulajdonos részéről, vagy új tagok felvételével. A tőkeemelésnek olyan összegűnek kell lennie, hogy a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyek részéről történő elengedése is ingyenes vagyonszerzést eredményez, amely a társaság számára (és nem a tulajdonosok számára) illetékfizetési kötelezettséggel jár. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem lehet!A tagi kölcsönt a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...elengedése miatti vagyonnövekedésvalójában az ajándékozás eredménye. Más a helyzet a megszavazott osztalék esetében. Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó, számára az Szt. – a számviteli alapelvek érvényesülése érdekében -előírja, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Devizában teljesített pótbefizetés értékelése

Kérdés: A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kapott pótbefizetést, és nem szabad (nem is lehet!) kötelezettségként kimutatni a még vissza nem fizetett pótbefizetést.Így a külföldi tulajdonos által devizában teljesített pótbefizetést a mérlegfordulónapon nem lehet értékelni (emiatt a mérlegben nincs kötelezettség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.