Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – annak kell rendeznie, aki az árverési eljárást kezdeményezi, ez pedig – az adott esetben – a zálogjoggal biztosított ingatlan tulajdonosa, a "C" magánszemély. Ha a magánszemély helyett az "A" társaság fizeti a végrehajtási költségeket, akkor az ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Óvadék utáni kamat

Kérdés: Cégünk valamely kötelezettség biztosítására óvadékot kért partnerétől. A szerződés értelmében a kapott óvadékot elkülönített számlán kezeljük, az óvadék után járó kamattal időközönként elszámolunk azzal a feltétellel, hogy az óvadéki számla költségeit partnerünk viseli. Hogyan kell kezelni/könyvelni a partnernek járó "kamatot" és a számla "költségét"? A "kamatról" szükséges-e a partnertől valamilyen bizonylat? Az óvadék "kamata" bevételt képez-e, vagy kötelezettségként írhatom elő? Az óvadéki számla "költségét" ki kell számláznom, vagy csökkenthetem vele a fizetendő "kamatot"?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb vagyontárgyon alapítható.Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása történhet– a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Magánszemély hitele a társaság javára

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre igyekszünk válaszolni, a konstrukciójogszerűségéről nem nyilatkozunk.A kérdés szerint két magánszemély, a magánszemélyekingatlanára bejegyzett jelzálogjog fedezete mellett hitelt vett fel, amelyetazonban a bank nem a magánszemélyeknek fizetett ki, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.