3 talált cikk a szamviteli , igénybe vett szolgáltatás , jövedelem , külföld , tulajdonos kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)-(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?

Kérdés: A kft. személyesen közreműködő tagja, illetve egy másik kft. esetében az ügyvezetést ellátó, a társaság 100%-ban magánszemély tulajdonosa üzleti célból külföldre utaznak. A külföldi hotel a szállásköltségről a számlát a magánszemélyek nevére állította ki. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a magánszemélyek részére a társaságok a szállásköltséget megtéríthetik, és nem keletkezik náluk jövedelem. Egyetértenek ezzel a megállapítással? A társaságok a kifizetést hova könyveljék? Igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű ráfordítás, mivel nem a cégek nevére szólnak a számlák?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?