14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ázsiós tőkeemelés könyvelése
Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)
2. cikk / 14 Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése
Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
3. cikk / 14 Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a törzstőkén felüli vagyon
Kérdés: A Ptk. 3:309. §-ának (6) bekezdése szerint: az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Számviteli Levelek 306. számában megjelent értelmezés szerint az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő pozitív tőketartalék, eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény is, amit közbenső mérleg támaszt alá. A kft.-kre vonatkozó rendelkezések között hasonló előírást nem találtam. Ha a kft. szállítja le tőkekivonással a törzstőkét, ott is számításba kell venni a tagokat megillető összeg megállapítása során – a törzstőke-leszállítás arányában – a tőkeleszállítás időpontjában meglévő törzstőkén felüli vagyon összegét? Akkor is, ha a törzstőkecsökkentés cégbírósági bejegyzésének időpontja 2015. 10. 28.?
4. cikk / 14 Tőkeleszállítás több jogcímen
Kérdés: A külföldi tulajdonos a magyar leányvállalatában tőkét szállít le. Eredeti jegyzett tőke: 2000 egység, új jegyzett tőke: 100 egység, tőketartalékba helyezés: 500 egység, tőkekivonás: 1400 egység. A cégbíróság a tőkeleszállítást a fentiek szerint bejegyezte. Helyes-e, ha a tőkekivonás és a tőketartalékba helyezés egy lépésben történik? A magyar számviteli törvény engedi ezt könyvelni? Ha igen, a cégbírósági bejegyzés alapján hogyan kell könyvelni a két tételt?
5. cikk / 14 Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél
Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
6. cikk / 14 Tagi kölcsönből tőkeemelés
Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
7. cikk / 14 Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?
Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
8. cikk / 14 Alaptőke leszállítása
Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
9. cikk / 14 Törzstőkén felüli vagyon alapításkor
Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
10. cikk / 14 Tőkejuttatás elszámolása
Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
