Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén– az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Bérlet mellett költségtérítés

Kérdés: Vidéki dolgozóink zömében 5 napos munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgoznak. A munkába járáshoz megkapják a törvény szerint is elszámolható bérlet árának 86%-át. Azonban esetenként szombaton is be kell jönniük dolgozni. Akkor viszont csak hosszú várakozási idővel érnék el munkahelyüket, így saját gépkocsival közlekednek. Ehhez a cég milyen formában járulhat hozzá? Ezekre a napokra fizethető a 9 Ft/km-es költség­átalány vagy esetleg más összeg? A törvény szerint adható összeg feletti rész a dolgozónál jövedelemnek számít, és adózik, vagy egyáltalán nem adható?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének ba) pontja szerinttömegközlekedés (vonat, busz, hajó, komp) igénybevétele esetén a helyközimunkába járáshoz felhasznált utazási bérlet vagy jegy árának teljesmegtérítésére is lehetőség van. A teljes térítést a jövedelem kiszámításánálnem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...pedig mint a közvetített szolgáltatás ellenértékét árbevételkéntkell kimutatni. Az elszámolás időszaka az a hónap, amelyre az utazási bérletszól, mind a költség-ráfordítás, mind az árbevétel elszámolásánál.A válaszadónak nincsen arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a munkáltató a bérlettel való elszámolás ellenében az utazási bérlet árának meghatározott részét (80 illetve 86 százalékát) köteles megtéríteni. Amennyiben a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.