Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (Nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonjog átszállásáig fennállt. Az (5) bekezdés szerinti átsorolásra nem volt szükség, mivel az eszköz (az ingatlan) a vállalkozási tevékenységet, a működést a birtokbaadásig szolgálta.Az Szt. ismeri a hosszú, illetve rövid lejáratú követeléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Felmondott lízingszerződés

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] A lízingszerződés – bármilyen okból, bármelyik fél általtörténő – felmondásakor, megszűnésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2)bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírásokfigyelembevételével kell eljárnia. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.