4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
2. cikk / 4 Feles bérleti szerződés magánszeméllyel
Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
3. cikk / 4 Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
4. cikk / 4 Visszajáró foglaló
Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
