Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...fejében vagy anélkül – rendelkezni azzal,– az üzleti létesítmény ingatlanjellegű (épület, építmény, telek),– ott folyik vállalkozási tevékenység (akár csak az adóév egy részében, de a vállalkozási tevékenység kifejtésében közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Bérbe adott ingatlan mint telephely

Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti létesítmények csak akkor válnak a Htv. alkalmazásában telephellyé, ha azt a vállalkozó (adóalany) részben vagy egészében a vállalkozási tevékenységéhez használja. Ez utóbbi kitétel automatikusan teljesül az értelmező rendelkezésben kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Helyi adó a társasháznál

Kérdés: Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A társasház alanya a helyi adóknak. Vállalkozásitevékenysége után iparűzésiadó-kötelezettség terheli. A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. h) pontja határozza meg, hogy az egyébszervezetek – így a társasházak esetén is – könyvvezetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...– az a jogi személy is, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végez, azaz vállalkozási tevékenységet folytat. Mindezek alapján valamely jogi személy akkor lehet az iparűzési adó alanya, ha saját nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.