3 talált cikk a követelés , értékcsökkenés , értékesítés , tulajdonjog , vállalkozási tevékenység kifejezésre

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?