Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely

Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – külön­megállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
Részlet a válaszából: […] ...fejében vagy anélkül – rendelkezni azzal;– az üzleti létesítmény ingatlan jellegű (épület, építmény, telek);– ott folyik vállalkozási tevékenység (akár csak az adóév egy részében, de a vállalkozási tevékenység kifejtésében közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Operatívlízing-tárgy bérbeadása

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
Részlet a válaszából: […] ...között kell kimutatni. (A társasági adó alapjának megállapítása során az így rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzéséhez, és ennekérdekében is használják a részükre átadott személygépkocsikat, akkor amagáncélú használat költségei a vállalkozási tevékenység érdekében felmerültköltségnek is tekinthetők! (Az ezzel kapcsolatos költségeket viszont meg kellállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.