Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, amennyiben az üzletrész értékesítése olyan cég felé történik, amely céggel az alapító kft. a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban van, és az értékesítés piaci érték alatt történik, a különbözet összegével a Tao-tv. 18. §-ának (1)......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...közösköltség-bevételre, bérleti díjból származó bevételre, támogatási bevételre és egyéb bevételre, és külön kell szerepelnie a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének is.Abban az esetben, ha a tulajdonostársak saját vízmérő órával, illetve villany-,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...törvény rendelkezik. Ezen törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerint a fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A Cégbíróságra benyújtandó cégbejegyzési kérelemnek a...k...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...(könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból a Civil-tv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.Az MRP-szervezet...vil...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] ...kell átterhelni valamelyik résztvevőre.(Jellemzően számlázni kell!)A kérdésben szereplő klaszter – feltételezhetően – a 12társaság vállalkozási tevékenységét kívánja elősegíteni, növelni ahatékonyságot, a piacon való részvétel lehetőségét. Ha az...alkozást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő feladatokat lát el, a magyar társaság számárareklám- és propagandatevékenységet végez. A kereskedelmi képviseletvállalkozási tevékenységet nem folytathat. A Szerbiában nyitott képviseletet a magyar társaságkereskedelmi képviseleteként jegyezték be,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.