Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha kutatás, kísérleti fejlesztés keretében történik az előállítás.A számviteli előírások szerint az eredmény terhére csak a vállalkozási tevékenység költségeit lehet elszámolni. A vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök (jellemzően idesorolandók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Alapítvány alapítására átadott pénz

Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelni nem kell, a Tao-tv. 3. számú melléklete B/19. pontjában foglaltak alapján az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Gyalogos közlekedéshez járda építése

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolni. Mivel ez a támogatás nem jogszabályi előíráson alapul, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, és mint ilyen az adózás előtti eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Szennyvíz- és talajtisztítás gépeinek amortizációja

Kérdés: A kft. az egyik telephelyén – éveken keresztül – környezetszennyező tevékenységet folytatott. Ezen tevékenységünket megszüntettük. Egy erre a célra létrehozott berendezés segítségével megkezdtük telephelyünk szennyvíz- és talajtisztítását (amely legalább 8-10 évig eltart). A szennyvíz- és talajtisztítás céljára létrehozott berendezés – szerintünk – közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, hiszen megvalósítására is külön támogatást kaptunk. Helyes-e, ha az előbbiek ellenére a létrehozott berendezéseket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, és azok bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást számolunk el?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyi eszközök között kell állományba venni. A szennyvíz- és talajtisztítás gépei is – a kérdésben leírtaktól eltérően – a vállalkozási tevékenységet szolgálják, feltéve hogy a kft. a bevételszerző tevékenységét csak ezen gépekkel végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...Ez nemfeltétlen azonos a cél szerinti vagy a közhasznú tevékenységével. A Tao-tv. 6.számú mellékletének C) fejezete szerint a vállalkozási tevékenységnek nemminősülő kedvezményezett tevékenység bevétele: 1. A közhasznú tevékenységből vagy – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Kiemelkedően közhasznú alapítvány adózása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés az alapítványalaptevékenységnek minősül-e, az alapító okirat alapján lehet eldönteni. Ha eztaz oktatást is közérdekű tevékenységként fogadta el a bíróság, akkor akérdésben leírt eljárás helyes, ha nem így fogadta el, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.