Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint elszámolhatja. A társasági adóról szóló törvény értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Idegenforgalmi adó a munkásszálláson elhelyezettek után

Kérdés: Munkásszállást üzemeltetünk egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, s az ott megszálló munkavállalók több társasághoz tartoznak. Van olyan cég, amelynek nincs a településen székhelye vagy telephelye az iparűzési adó szempontjából, de van, amelyiknek igen. Továbbá van olyan társaság is, amely az év egy szakaszában építőipari tevékenységet végez. Ami a munkavállalókat illeti, egy részük a munkásszállás helye szerinti településen végez munkát (a munkáltatója telephelyén), mások más településeken. A munkavállalóknak nem kell a szállásért díjat fizetni, mert azt a munkáltatójuk megtéríti számunkra. A kérdés az, hogy kell-e idegenforgalmi adót fizetniük, pontosabban mely esetekben kell beszednünk szállásadóként az idegenforgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] ...székhellyel vagy telephellyel rendelkező, vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén a vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...fejében vagy anélkül – rendelkezni azzal,– az üzleti létesítmény ingatlanjellegű (épület, építmény, telek),– ott folyik vállalkozási tevékenység (akár csak az adóév egy részében, de a vállalkozási tevékenység kifejtésében közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.A társaságnál a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség-ráfordítás, növeli az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez az egyéni vállalkozónál viszonylag könnyen értelmezhető. Az egyéni vállalkozó például saját tulajdonú lakóingatlanában végzi vállalkozási tevékenységét. Ha nincs a műhelynek külön víz-, gáz-, villanyórája, akkor a lakás és a műhely fogyasztását is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Kereskedelmi képviselet áfája

Kérdés: Kereskedelmi képviseletünk telefonszámláján a szolgáltató nem tüntet fel áfát. Helyes-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Kf-tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint a kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat, a kereskedelmi képviselet 2003-ig nem felelt meg az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 9. pontja szerinti telephely fogalomnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...telephelytől.A Htv. 52. §-ának 31. pontjából következően telephely – többek között – a termőföld is, amennyiben azt az adózó vállalkozási tevékenységéhez használja. Tekintve, hogy a termőföld fogalmába tartozik az erdőterület is, az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...székhely a társaságok esetén a cégnyilvántartás szerinti székhelyet jelenti – függetlenül attól, hogy ott folyik-e valamilyen effektív vállalkozási tevékenység -, addig a telephely esetén feltétel, hogy az adott ingatlanjellegű üzleti létesítményt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy ott például vezetékkel, gáztartállyal rendelkezik, s ekképpen részben vállalkozási tevékenységet folytat. A Htv. szerinti telephely alatt ugyanis azt az ingatlanjellegű (épület, telek) üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tao-tv. 5. §-a szerint – a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti. Ebből következően a társasági adót –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.