7 talált cikk az értékesítés , bevétel , számla , magánszemély , jövedelemadó , áru , adómentes , váltó kifejezésre

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?