Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegfordulónapig a tárgyévben épített lakások, üzletek értékesítése nem történt meg, a saját termelésű készletek állományváltozásaként a saját termelésű készletek között állományba kell venni (célszerű állományba venni közvetlenül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszából: […] ...összes fogyasztását bármilyen módszerrel a bérlők között megosztják és továbbszámlázzák, akkor vízdíjat számláznak, de nem változatlan formában, ezért a bejövő számla szerinti vízdíjat anyagköltségként és nem az eladott áruk beszerzési értékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számlázott építési-szerelési munkák ellenértékét, a műszaki ellenőrzés számlázott díját a saját termelésű készletek állományváltozásaként a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként kell állományba venni. Célszerű akkor is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...terhelt – kiszerelési, illetve csomagolási költségeit!)A kiszerelési, csomagolási költségek elszámolásának módjanem változik akkor sem, ha az értékesítés más társaságok felé történik. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 210....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Apartmanépítés árfolyam-különbözete

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...árukészletszámlán mutatják ki. Ez azonban helytelen, mivel a- jellemzően – vállalkozási szerződések alapján számlázott tételek nem változatlanformában, nem vállalkozási szerződéssel, hanem adásvételi szerződéssel kerülnektovábbszámlázásra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló készítése során is alkalmazható!)A módosítások az alábbiak szerint csoportosíthatók.A devizaelszámolásokhoz kapcsolódó változásokAz Szt. hatályos előírásai [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 44. §-ának (4) bekezdése] szerint a mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...szólunk.Amennyiben valamely szolgáltatást az adózó a saját teljesítményéhez veszi igénybe, azaz a szolgáltatást nem közvetíti változatlan formában a megrendelő felé, akkor nem lehet közvetített szolgáltatásról beszélni. Az új Szt. szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.