Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is tetszetős a kérdés szerinti konstrukció, az a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, mert nem biztosít megbízható és valós tájékoztatást sem az ügyfél, sem a gazdák jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...díj áfájára is az 1. pontban leírtakat tartjuk érvényesnek.3. Ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor sem változik az áfa megítélése, mivel a közüzemi szolgáltatás igénybevétele vagy a szálláshely-szolgáltatás igénybevehetőségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolt összegét jellemzően nem kell átértékelni még akkor sem, ha azok devizában merültek fel. (Kivétel lehet a kibocsátott devizaváltóban lévő, még nem esedékes kamat, vagy a devizában folyósított, felvett hitel kamata, amely a hitelszerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás

Kérdés: 2009. július 1-jével módosult az áfa mértéke 20%-ról 25%-ra. Már most kaptunk júliusi teljesítésű számlákat, de 20%-os áfával van kiállítva. Mi a helyes megoldás? (Jellemzően folyamatos teljesítésű számlák.) A gépkocsi bérleti díját számlázó cég az áprilisi időszakot számlázza cégünknek. A számlán a teljesítés: 2009. 07. 01., a számla kelte: 2009. 04. 02., a fizetési határidő: 2009. 07. 01., az áfa mértéke 20%. A számlán lévő teljesítési dátum, vagy a tényleges időszak a mérvadó az áfamérték szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz kapcsolódik.Sajátos szabályozást tartalmaz az átmeneti rendelkezés az ún.áthúzódó szolgáltatások áfájára.Azt az áfamérték-változással érintett termékértékesítést,szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést az Áfa-tv. 58. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Magánszemély termőföld-bérbeadása

Kérdés: A szja-törvény szerint mentes az adó alól az a termőföld-bérbeadás, mely legalább 5 éves időtartamra köttetik. Adószámmal rendelkező, áfakörös családi gazdálkodó bérel termőföldet magánszemélyektől. A családi gazdaság mi alapján számolja el a költségei között a földbérleti díjat? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magánszemély adatait feltüntettük egy lapon, ahol leírtuk az adott szántó paramétereit (hrsz., AK), kiszámítottuk a fizetendő díjat, majd a készpénz átvételét a magánszemély aláírásával igazolta. Magánszemély őstermelő (adószámmal nem rendelkezik) bérel magánszemélytől termőföldet. Az ő esetében mi a helyes eljárás? A földbérleti díj nem készpénzben kerül kifizetésre, hanem terményben. Hogyan történik helyesen a költségelszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...haőstermelőről van szó. A költségelszámolásra alkalmazható az eddigi gyakorlat.A földbérleti díj költségkénti elszámolása nem változik azesetben sem, ha azt nem készpénzben, hanem terményben egyenlítik ki. Aföldbérleti díj fejében adott terményt azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Adóval számlázott adómentes szolgáltatás

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti szerződés aláírásáig bemutatta.")A múltbeli helyzet rendezésére a számlahelyesbítés alegalkalmasabb eszköz. Jogszabályváltozás miatt ennek azért is nagy jelentőségevan, mert a lakóingatlannal kapcsolatban levonási joggal élni 2004 óta –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a számviteli elszámolás szempontjából nincs eltérés amiatt, mert a pénzügyi lízing nyílt végű vagy zárt végű.Zárt végű pénzügyi lízingnek hívják a pénzügyi lízinget akkor, ha az az Áfa-tv. 6. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...s a törlesztőrészlet után kell felszámítani az áfát.A pénzügyi lízingnek az Áfa-tv. szerint szolgáltatásnyújtássá minősítése nem változtat a pénzügyi lízing számviteli elszámolásán, azaz az Szt. követelményei szerint az eszköz forgalmi, piaci értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Folyamatos teljesítés átmeneti szabályai

Kérdés: Társaságunk hajóhelyek bérbeadásával foglalkozik, tevékenységének áfamértéke 2002-ben 12 százalék, 2003-ban 25 százalék. A 2003. évi bérleti díjakat 2002 októberében számlázták, 2003. március 1-jei fizetési határidővel. Mi a teendőnk?
Részlet a válaszából: […] ...illetve néhány szolgáltatást (például időszakonkénti elszámolású mosodai, ügyvédi, fuvarszolgáltatás) érintő adómérték-változás 2003. január elsejétől hatályos, a jogalkotói szándékkal ellentétes, illetve alkotmányossági szempontból is aggályos lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...mindenképpen – visszaadja a lízingbeadónak, aki azt a lízingbevevő II-vel kötött szerződés szerint ismételten lízingbe adja, esetleg változatlan feltételekkel, és természetesen az Szt., az Áfa-tv. előírásainak megfelelően bizonylatolja is ezeket a gazdasági eseményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.