Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben – jelen esetben – a két bent maradó tulajdonosnál bár nő az üzletrészeik névértéke, de azok korábbi szerzési értéke nem változik. A magánszemélyeknél az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha üzletrészeiket részben vagy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...társaság magánszemély tulajdonosát megillető osztalékot, és nem biztosították az eszközoldalon annak a pénzügyi fedezetét;– a változatlan társasági formában tovább működő társaság vagyonmérlegeibe a kötelezettségek közé nem állították be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése alól.A fentiekben leírtakból következik, a Számviteli Levelek 207. számában a 4334. kérdésreadott válaszunkat nincs okunk megváltoztatni.Mivel a Számviteli Levelek nem tartozik a jogforrási hierarchiába (de az APEH állásfoglalása sem), az adott témát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...alapos indok volt arra, hogykiválással új társaságot hozzanak létre, és a létrehozást alátámasztótényekben, körülményekben gyökeres változás következett be, ebből következően atársaságra már nincs szükség, akkor a kiválással létrejött társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...nem evás bt.-nél. A kettős könyvvitelt vezető evás bt.-nek az Eva-tv.hatálya alóli kikerülése (a kilépés nem értelmezhető) nem jelent változást aszámviteli elszámolásban. Így a házipénztárt azzal az összeggel kell az Eva-tv.hatálya alóli kikerülést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...kapott osztalékjövedelem után 20 vagy 35 százalék mértékű adót kell fizetniük.2004. január 1-jétől alkalmazandó szabályként változik az osztalékból származó jövedelem adójának számítási módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda – függetlenül attól, hogy az evaalanyiságot választja-e – változatlanul az Szt. hatálya alatt marad, így az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az Szt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...is) jegyzett tőkeként kimutatni.A kft.-nek az Szt. előírása szerint kettős könyvvitelt kell vezetnie. Így az átalakulás a könyvvezetés változását is jelenti az egyéni cég esetében. Ennek megfelelően, az Szt. 142. §-a értelmében az egyszerűsített mérleg (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.