15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése
Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
2. cikk / 15 Adott-kapott előleg elszámolása
Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
3. cikk / 15 Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan
Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
4. cikk / 15 Devizás tételek időbeli elhatárolása
Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
5. cikk / 15 Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból
Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
6. cikk / 15 Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
7. cikk / 15 Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
8. cikk / 15 Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása
Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
9. cikk / 15 Devizás kamatcsereügyletek elszámolása
Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?
10. cikk / 15 Határidős ügylet leszállítással
Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
