Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...eladási árát tekintik a 12 eladási árának (árengedmény), vagy a plusz 2-t térítés nélküli eszközátadásként számolják el. Az első változat a jobb, bármelyik változatról van szó, számlázni kell az áfa felszámításával. (A térítés nélküli átadás ez esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] ...azonos összegű). A kapott támogatást az adóalapnál sem növelő, sem csökkentő tételként nem kell számításba venni.Adomány esetén sem változnak a könyvelésre vonatkozó előírások (legfeljebb akkor, ha vállalkozási tevékenység érdekében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező azt is kérdezte, hogy a Számviteli Levelek 152.számában a 3136. kérdésre adott válasz változatlanul alkalmazható-e? Erre aválaszunk az, hogy a válaszban hivatkozott jogszabályok – az Szt. kivételével -időközben változtak.A kérdésből nem derül ki, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Eltérés a számviteli törvény előírásaitól

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása érdekében történőeltérés [az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása] nem eredményezheti azadókötelezettség változását. Így a 4. § (4) bekezdésének alkalmazása mellett azadózás előtti eredményt csökkenteni kell az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...felelős szervvel folyamatos szolgáltatásteljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díjváltoztatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatotttevékenységből származik. Felelős szerv a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...69. §-a (7) bekezdése szerinti "keret"-be be nem férő ilyentermékek készletrevételi értéke után van, mértéke 2007. január 1-jétőlváltozott. (Ha szja-fizetési kötelezettség van, akkor 11 százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értéken [azSzt. 86. §-a (3) bekezdésének j) pontja alapján].Változás 2007. január 1-jétől, hogy a megajándékozottnál atérítés nélkül átvett eszközt piaci értéken kell állományba venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magánszemély által nyert utazás elszámolása

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...69. §-a (1) bekezdésének jb) pontját ugyan 2006.január 1-jével hatályon kívül helyezték, amely azonban a fentieken érdemilegnem változtat. Az adott esetben az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjátkell alkalmazni, mely szerint természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályzattal is. A közvetlen költségek között a ráfordításként érvényesíthető kiadások, a ráfordítást jelentő eszközváltozások és a ráfordítást jelentő elszámolások közül azok vehetők figyelembe, amelyek tartalmukban megfelelnek a kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
2