Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...Nemminősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – a szokásos telephelyen kívül végzi. Változó munkahely esetén szokásosmunkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkájáta beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] Segítő családtagnak az számít, aki egyéni vállalkozónak,valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetesszemély (ember) tagjának közeli hozzátartozója, és a tevékenység gyakorlásában,illetve a társaságban személyesen és díjazás ellenében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...követő első mérleg szerinti eredmény felosztásakor nem válik osztalékká, akkor a visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé változik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Személyes közreműködésért felvett jövedelem adói (eva)

Kérdés: Ha a bt. beltagja felvesz jövedelmet, személyes közreműködésért év végén az éves minimálbér kétszeresét, akkor ennek az eván túlmenően van-e adója? Kell-e adóbevallást adni, és érvényesíthetők-e az adókedvezmények? Mi a tb-járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ez az Szja-tv. alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a jövedelmet kifizető bt.-nek változatlanul le kell vonnia a személyi jövedelemadó-előleget, és azt be kell fizetnie a tárgyhónapot követő hó 12-éig.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...mindig az előző, mérleggel lezárt évet, éveket érintő olyan vizsgálatot jelent, amelynek során tett megállapítások hatására megváltoznak a mérlegben, illetve a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő – a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetet bemutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...30. pontja szerint ingó vagyontárgy az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).A szerző által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.