Devizában rögzített pótbefizetés árfolyama

Kérdés:

A társaság forintban vezeti a könyveit, a jegyzett tőke forintban van meghatározva. A tulajdonos a veszteségei fedezetére pótbefizetést rendelt el. A határozatban rögzítették a pótbefizetés összegét, de megadták azt is, hogy a határozat alapján alkalmazandó árfolyamon mennyi forintnak felel meg ez az összeg. A befizetés napja szerinti árfolyam eltér a határozat szerinti árfolyamtól. Az árfolyam-különbözet sorsáról nem rendelkeztek a határozatban. Melyik árfolyamon kell rögzíteni a befizetést (a határozat vagy a befizetés napja szerinti)? Mi a teendő az esetlegesen keletkező árfolyam-különbözettel?

Részlet a válaszából: […] ...eredményt módosító tételként) kell kimutatni. A pótbefizetésnek a tulajdonos általi árfolyamon történő átszámítása valójában megváltoztatja a pótbefizetés jellegét, minősítését, megkérdőjelezi annak a tartalékkénti kimutatásának a lehetőségét. (Ha viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...amely általában a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezetei­re való szétbontás útján távolítható el, ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésekor kell dönteni. A szerződéses jogból következően ez a döntés csak a szerződés, a megállapodás módosításával változtatható meg írásban. Azonos feltételek mellett nem indokolt a magánszemélyek között a fizetendő díjat differenciálni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet akkor sem, ha a lakást nem lakják. Megkérdőjelezhető azonban ez az előírás akkor, ha a lakás tulajdonosa meghalt, és tulajdonosváltozás következik be. Kérdés lehet, hogy a halál bekövetkezte után kit terhel és milyen jogon a távhőszolgáltatás díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Fakitermelés jövedelme – magánszemély

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...jogállású mezőgazdasági tevékenységet végzőként kompenzációs felárra lehetne jogosult, ha nem él a különleges jogállás megváltoztatásának lehetőségével.Fontos, hogy az áfa hatálya alá történő bejelentkezés a magánszemély kötelezettsége, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Behajtási költségátalány – törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelképességét kérdőjelezte meg. Sokan ezért inkább nem könyveltek!)A behajtási költségátalány törvényi szabályozásának megváltoztatását már 2014-ben kezdeményezték a szakmai szervezetek. Közben megjelent a NAV tájékoztatója: "Ha a jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt kérdések egyik kiváltó oka az, hogy a köztudatban nem tisztázódott – sokszor történt ismétlés után sem – az ingatlan mint tárgyi eszköz fogalma. Az ingatlanfogalom a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Földterület rekultivációja

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk földterület rekultivációjára uniós pályázatot nyert. A jogszabályok megengedik-e, hogy a földterületre a beruházás értékének megfelelő összegű kötelezettség kerülne előírásra, és ez a kötelezettség a beruházás megvalósulásával megtérülne? A földterület értéke pedig változatlan nyilvántartási értékkel rendelkezne?
Részlet a válaszából: […] ...földterület értéke a rekultiváció eredményeként nemváltozik, mivel a rekultiváció a földterület értékét nem növeli meg, nemtekinthető a földterület értékét növelő beruházásnak.A rekultiváció jellemzően a földterület termelőképességéneka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...az evaalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitómérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéket, továbbá az értékelési tartalékot. Ennek a végelszámolás befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda – függetlenül attól, hogy az evaalanyiságot választja-e – változatlanul az Szt. hatálya alatt marad, így az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az Szt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
1
2