Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintról 3 millió forintra történő felemeléséről rendelkezik, 2,5 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulással;– a tagok a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt (név szerint) a következő pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat teljesítik, összesen 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] ...a törzstőke felemeléséről 500 ezer forintról 3 millió forintra, 2,5 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulással;– a tagok a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt (név szerint) a következő pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat teljesítik (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...– K 4792).Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (a törzstőke) felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a forintraátszámított összegét az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell meghatározni.Ehhez szükséges ismerni, hogy a kiváltott CHF-mennyiség helyébe milyen összegűeuró lépett (általában keresztárfolyammal számított összegben). Ezek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...minősült a kapott kölcsön, a zárt körben forgalombahozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és aváltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennállóváltótartozást) adóévi napi átlagos állománya....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor az éves beszámoló mérlege ennek ellenkezőjét mutatja (a közbenső mérleg elkészítését követően az üzleti kapcsolatok megváltoztak, nyereségesek lettek). Ez előfordulhat, azonban nem jellemző. A kérdés azt igazolja, hogy nem volt indokolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.