3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás
Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
2. cikk / 3 Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség
Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
3. cikk / 3 Devizaelszámolások
Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
